KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI
MINISZTER
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁRA
Budapest, 1997. február
1. Bevezetés
A világ szinte valamennyi országában keresik azokat a sikertényezõket, amelyek hosszú távon biztosítják az adott ország stabilitását és versenyképességét. A gazdaságilag élenjáró országok az informatikát és a távközlést, valamint az elektronikus médiát tek intik, olyan szakterületnek, amelynek fejlesztése a jövõ szempontjából a legnagyobb ígéretet rejti. Az informatika alatt általában a hagyományos értelmezés helyett az informatikához szorosan kötõdõ, egymást átszövõ, azzal összeolvadó szakterületek együttes ét értik; vagyis az információk megszervezését, feldolgozását, tárolását, továbbítását, az információk rendelkezésre bocsátását és felhasználását, kiterjesztve az adat, hang, kép szöveg formájában megjelenõ információkra.
Ezzel összhangban napjainkban a gazdaság és a társadalom minden területét érintõ mélyreható változások mennek végbe, kirajzolva az ipari társadalmat követõ idõszak fõ vonásait. Az új kor fontos jellemzõje az információ és a tudás szabad létrehozásán, forga lmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra kialakítása, az élet számos területének globalizálódása. Az elmúlt években a legfejlettebb országok fejlõdésének egyik fontos jellemzõje a globális információs társadalom irányába való haladás volt.
E három szakterület robbanásszerû fejlõdésével - a világ a harmadik gazdasági-társadalmi forradalomhoz, az informatika forradalmához érkezett állítják a szakértõk és az informatika kedvezõ hatását élvezõk ma már több százmilliós tábora. Az informatika fo rradalmi jellegû változása abban is nyomon követhetõ, hogy alapvetõen átalakítja a korábban kialakult munkamegosztást, a munkakultúrát, a kommunikációt; az emberek, szervezetek kapcsolatait. Az informatika alkalmazásában élenjárók eredményei átrendezik a világ politikai térképét, az informatikával élni tudó gazdagok és az alkalmazások alacsony szintjén álló elszegényedõk között. Ez ma már jól megfigyelhetõ a világ hatalmi központjainak áthelyezõdéseiben is. Az informatikában élenjáró országokban az inform atika, a távközlés és a siker szoros összefüggést mutatnak szinte szinonim fogalommá lettek.
Ma már jól érzékelhetõ egy új társadalom kezdete, melyet az információs forradalom vezet be.
Ez az új társadalom a tudás és felhasználási módjának radikális átalakításán alapul, ahol a tudás alapja az információ. Szakképzett és motivált emberek hozzák létre az információt, amelyet azután tárolnak, feldolgoznak és elektronikai hálózatokon keresztül továbbítanak. Ezek a hálózatok globális kiterjedésûek.
A távközlõ hálózatok átviteli sebességének növekedése és az információ továbbítás költségeinek rohamos csökkenése reálissá teszi az informatikai rendszerek igényekhez alkalmazkodó decentralizált, ugyanakkor egységes rendszerszemléletben történõ megvalósítását.
Az informatika ma az egyik leggyorsabban fejlõdõ iparág. Ezt felismerve az országok kormányai stratégiai programokat indítanak a fejlõdés adta lehetõségek elõnyeinek mind teljesebb kiaknázására. Amerikában, Japánban, az Európai Unióban és országaiban, a kö zép- és kelet-európai régióban, ezek hatására a fejlõdõ országokban erõfeszítéseket tesznek arra, hogy az informatikát a gazdasági növekedés motorjává tegyék.
A távközlés és az informatika az élet valamennyi területét áthatva formálja át a világot. A kormányok mindent megtesznek, hogy az alkalmazás útjában álló akadályokat leküzdjék. A politikai szótárban leggyakrabban használt fogalmak a következõk: az ország j ólétének és termelékenységének növelése, liberalizáció a szolgáltatások piacán, szabványosítás a gyártásban, szolgáltatásokban, szabályozás és szabványosítás az együttmûködésben, globalizálódó piacon az esélyegyenlõség, a tisztességes verseny kereteinek me gteremtése, az egészségügyi ellátások és közállapot javítása, jobb versenyelõnyök a nemzetközi erõforrásokért.
Külön figyelemre méltó, hogy az EU-ban összehangolt programok alapján kívánják a fejlõdés gyorsításainak kereteit megteremteni.
Hazánk azzal, hogy az elõzõ célokat magáénak vallja, megteheti az elsõ lépéseket az információs társadalomtól remélt eredmények kibon-takoztatására. Ehhez arra van szükség, hogy a Kormány elkötelezze magát az információs társadalomban való aktív közremûköd és mellett, élére álljon egy társadalmi alapon mûködõ nemzeti stratégia kialakításának és dolgozzon ki egy ehhez illeszkedõ kormányzati stratégiát, amelynek megvalósításával a távközlõ hálózatok és az informatikai kultúra gyors ütemben fejlõdik, a hazai c égek versenyképessége az informatikai alkalmazások révén javul.
2. Kormányzati szerepvállalás az információs társadalom megvalósításában
Az információs társadalom megfogalmazott célkitûzései az élet valamennyi területét átfogó részcélok sokaságának megvalósítását feltételezik. A megvalósításban a szerepek eltérõek.
Az információs társadalom megvalósítása alapvetõen a magánkezdeménye-zésekre, a piac szereplõire épít. Azonban feltételezi az állam tudatos beavatkozását is, amely számításba veszi az információs társadalom adta elõnyök kiaknázását és a veszélyek minimali zálásának lehetõségeit.
Az állam szerepe a környezeti feltételek megteremtése (jogi szabályozás, gazdasági környezet, infrastruktúra biztosítása, valamit saját szervezetének, mûködésének, szolgáltatásainak hatékonyabbá tétele, stb), a gazdasági szférában a versenyképes megoldások kifejlesztésének támogatása.
A külföldi tapasztalatok tanulsága szerint a kormányok meghatározó szerepet vállalnak az információs társadalom céljainak megfogalmazásában, irányítási- és eszközrendszerének kialakításában a megvalósítás menedzselésében. E tevékenység irányítását - a téma újszerûségénél fogva - rendezni kell. Ki kell alakítani ezen tevékenységek menedzseléséhez szükséges intézmény-rendszert.
3. Az informatikai koordináció elõzményei és jelenlegi megoldásai
Az informatikai koordináció szükségességét kormányaink viszonylag korán felismerték. Az informatizálás céljait és azok összehangolt megvalósítását 1971-tõl 1985-ig három ötéves tervcikluson keresztül a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program, 1986. és 1990. között az Elektronizációs Gazdaságfejlesztési Program vázolta. Az 1990-es rendszer - és kormányváltást követõen az informatikai tevékenység koordinációja a tevékenység növekvõ súlya ellenére egyetlen miniszter feladatkörében sem jelent meg. Ekkor az volt az uralkodó nézet, hogy a koordinációt megoldja a piac. Ettõl a megközelítéstõl eltért a központi államigazgatás informatikájának koordinációja, melyet az 1991. novemberében a MeH közigazgatási államtitkárának irányításával létrejött Informatikai Tárcaközi Bizottság végez. A koordináció erõsítésére 1995-ben létrejött a központi államigazgatási informatikai stratégiai céljait megfogalmazó Kormányzati Informatikai Irányító Bizottság.
A távközlési (hírközlési) tevékenység ágazati irányítója a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter. A távközlési törvény a kormányzati teendõk ellátását megnyugtatóan rendezi.
A koordinációs mechanizmusban új elemként jelent meg a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, amelyet a Parlamentnek a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény megalkotásával egy idõben módosított frekvenciagazdálkodási törvény hozott létre. A Ta nácsnak az informatikával összefüggõ feladatait a törvény nem határozta meg.
Az információs társadalom megvalósításainak elõrehaladásával az informatika és a távközlés sajátos egybeolvadása következik be az alkalmazásokban, megtartva az egyes tevékenységek sajátosságait is. Távközlésnél a mûszaki tartalom, míg az informatikánál az alkalmazási környezet kap kiemelt figyelmet.
Az információs társadalommal kapcsolatos politikai és stratégiai feladatok az egész társadalmat átfogják. Az információtovábbítás új eszközeinek elterjesztése és az ezekre épülõ közcélú információs rendszereknek a fejlõdése alapvetõen üzleti alapon, a váll alkozásokra érvényes verseny-feltételek között fog megvalósulni, amit a kormányzat közvetett eszközökkel tud befolyásolni és támogatni. A döntéseihez nem nélkülözheti az érintett szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonását. Szükség van széles körben a sz akmai és a szakma-politikai kérdések napirenden tartására és megvitatására annak érdekében, hogy a Kormány szakmailag és társadalmilag megalapozott döntéseket tudjon hozni, többek között az alábbi kérdésekben:
Az elõzõekbõl kitûnik, hogy az információs társadalom megvalósítását célzó akciók jelentõs összehangolást igényelnek. Ezek egységes rendszerben jelentõsen hatékonyabban mûködtethetõk.
Új kihívás, amely szintén a koordináció intézményrendszerének fejlesztését igényli nemzetközi együttmûködésbõl, különösen az EU csatlakozásból adódó feladatok megvalósítása. Itt koncentrált és összehangolt munkára van szükség az információs társadalom megv alósításából, az információrendszerek és az informatikai infrastruktúra összehangolásából adódó kormányzati követelmények érvényesítése során.
4. A kormányzati koordináció javasolt megoldása
Az informatikával kapcsolatos kormányzati szerepek meghatározásakor ketté kell választani a nemzeti szintû információs társadalom egészét érintõ kormányzati feladatokat, (jogi környezet megteremtése, stratégia kialakítása, programok megvalósításának segíté se stb.) és a központi államigazgatás informatizálásának feladatait.
Az információs társadalom megvalósítása kormányzati szinten valamennyi minisztérium és országos hatáskörû szervezet munkáját érinti. Szükség van egy olyan koordinációs mechanizmus kialakítására, amely lehetõvé teszi - a tárcafelelõsségek erõsítése mellett - az informatikai stratégia célok megfogamzását és koordinált megvalósítását. Ennek megoldási módja lehet a leginkább érdekelt minisztériumok vezetõibõl álló kormánybizottság létrehozása: Informatikai és Távközlési Kormánybizottság.
E Kormánybizottság - összhangban a közigazgatás reformjának programjával - össze tudja fogni a már meglévõ, koordinációt ellátó szervezeteket, szakmai tanácsadó testületeket, szakmai érdekképviseleti szervezeteket.
A Kormány ügyrendjét szabályozó 1088/1994. (IX.20.) Korm.határozat szerint “A Kormánybizottság a Kormány döntéselõkészítõ, koordinatív ellenõrzõ és meghatározott ügyekben döntéshozó szerve. Feladat- és hatáskörére, szervezetére és mûködésére, valamit a d öntéshozatal rendjére a létesítésére vonatkozó határozat és a bizottság ügyrendjének rendelkezései az irányadók.”
A Kormánybizottság feladatai:
5. A Kormánybizottság mûködése
A Bizottság ügyrendjét és munkatervét maga állapítja meg, azokat a Kormány hagyja jóvá.
A Bizottság mûködése során országos szinten - a miniszterek, országos hatáskörû szervezetek vezetõinek bevonásával - összehangolja az informatikai és a távközlési fejlesztések és alkalmazások kormányzati feladatait.
A Bizottság tagjai az informatikában leginkább érintett minisztériumok, országos hatáskörû szervezetek
A Bizottságot társelnöki rendszerben a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a MeH közigazgatási államtitkára vezeti.
A Bizottság stratégiai jellegû döntéseinek elõkészítésébe szakmai tanácsadó jelleggel együttmûködik a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal, a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel (pl. MTESZ, IVSZ, TÉF stb.).
A Kormánybizottság titkársági feladatait a MeH látja el, költségvetését a Miniszterelnökség fejezetben kell tervezni.
A központi államigazgatás informatikai és távközlés feladatainak koordinációját a vonatkozó jogszabályok szerint továbbra is az Informatikai Tárcaközi Bizottság végzi. Az 1995. novemberében létrejött Kormányzati Informatikai Irányító Bizottság funkcióit az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság veszi át.
A Kormánybizottság mûködésének egy éves tapasztalatait áttekintve javaslatot kell tenni a központi államigazgatási szervezetek informatikával összefüggõ feladat-megosztására.
Budapest, 1997. február.
Dr. Lotz Károly s.k.
Dr. Kiss Elemér s.k.
Határozati javaslat
A Kormány megtárgyalta a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter és a MeH közigazgatási államtitkárának elõterjesztését az informatika és a távközlés kormányzati koordinációjáról és a következõ határozatot hozta.
1. Az információs társadalom megvalósításának elõsegítésére, az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálására a közigazgatási reformprogramban megfogalmazott célok valóra váltására létrehozza az Informatikai és Távközlési Kormánybizottságot.
2. Az Informatikai és Távközlési Kormánybizottság tevékenységéért a Kormánynak felelõs.
3. A Bizottság feladata:
4. A Bizottság
5. A Bizottság hatáskörében eljárva:
6. A Bizottságot társelnökök vezetik. Társelnökök a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, valamint a MeH közigazgatási államtitkára.
A Bizottság tagjai:
A Kormánybizottság társelnökei a bizottság tevékenységérõl a Kormánynak rendszeresen beszámolnak, a felmerült kérdésekben döntési javaslatot tesznek.
7. A Bizottság ügyrendjét és munkatervét - a társelnökök közös elõterjesztése alapján - maga állapítja meg, azokat a Kormány hagyja jóvá.
8. A Bizottság mûködésével kapcsolatos koordinációs, szervezési és adminisztratív teendõket a Bizottság munkaszerve, a Titkárság látja el. A Bizottság Titkársága szervezetileg a Miniszterelnöki Hivatal keretei között mûködik. A mûködéséhez szükséges költs égek fedezetét a Miniszterelnökség költségvetésében kell tervezni. A szükséges átcsoportosításokról a Miniszter-elnöki Hivatal közigazgatási államtitkára gondoskodik.
9. A Kormánybizottság mûködéseinek tapasztalatait értékelve 1997. december 31-éig elõterjesztést kell készíteni a Kormány részére a központi államigazgatási szervek informatikával összefüggõ feladataira, a kormányzati koordináció intézmény- és eszközrendsz erére.
10. E rendelet kihirdetésével egyidõben a központi államigazgatás informatikai koordinációjának továbbfejlesztésérõl szóló 1106/1995. (XI.9.) Korm.határozat. 1. pontja hatályát veszti.
Budapest, 1997. február “