1. A számítógépi dátumok ellenõrzése

Milyen dátumot ad vissza a BIOS, illetve az operációs rendszer az alábbi esetekben:

• a 2000. év bekapcsolt állapotban történõ átlépése esetén
  (Pl. a rendszeridõnek 99.12.31 23:59-et beírva 1-2 perc várakozás után a rendszer milyen dátumot és idõt ad vissza. Ezt követõen ellenõrizni kell, hogy kikapcsolás és újrabekapcsolás után milyen dátum és idõ jelenik meg.)
• a 2000. év kikapcsolt állapotban történõ átlépése esetén
  (az elõzõ pont végrehajtása azzal a különbséggel, hogy a 99.12.31 23:59-et beírva a gépet kapcsoljuk ki, és 1-2 perc várakozás után kapcsoljuk be.)
• 2000-nél nagyobb dátum beírása utáni állapot
  (Rendszeridõnek 00.01.01 dátum beírása után a dátum lekérdezésére mit ad vissza a rendszer. Ezt követõen ellenõrizni kell, hogy kikapcsolás és újrabekapcsolás után milyen dátum és idõ jelenik meg.)

A tapasztalatok szerint a különbözõ géptípusok, sõt azonos géptípuson belül a különbözõ BIOS-szal, illetve operációs rendszerrel ellátottak a fenti vizsgálatokra különbözõképpen reagálnak, ezért ezeket minden egyes gépnél el kell végezni, hogy a géppark dátumkezelésérõl pontos képet kapjunk. A vizsgálatot a szervereknél is el kell végezni.

Terjedjen ki a vizsgálat arra, hogy a gépek hogyan kezelik a 2000. évet, mint szökõévet. A 2000. év egyes téves hírekkel ellentétben, ami szerint a 4-gyel osztható évek közül a 100-zal is oszthatóak nem szökõévek (ami igaz) de mint 400-zal osztható év mégiscsak szökõév. Bizonyos BIOS-ok ezt nem veszik figyelembe!

2. Dátumot használó programok felmérése

• A dátummezõt tartalmazó programok esetén vizsgálni kell, hogy a 2000. évet hogyan jeleníti meg a képernyõn, illetve nyomtatásban.
• A dátummûveletet is végzõ programok esetén a mûködést a 2000. évet szimulálva teljeskörûen le kell tesztelni. (A tesztelési környezetnél ügyeljünk arra, hogy azt az éles adatoktól teljes mértékben elszigetelten alakítsuk ki, nehogy a rendszer bizonyos funkciói, pl. lejárt adatok automatikus törlése stb., kárt tegyenek az élõ állományokban. Ugyancsak figyelni kell arra, hogy bizonyos idõig szóló licencjog esetén nincs-e a rendszerben olyan védelem, amely a használati idõ lejártakor automatikusan valamilyen kárt okoz, vagy eleve lehetetlenné teszi a mûködést.)

A vizsgálatok eredményét ha probléma jelentkezik jegyzõkönyvben célszerû rögzíteni.

Problémát okozó programok esetén:

• Meg kell vizsgálni, hogy a forrásprogram rendelkezésre áll-e?
• Ha a forrásprogram rendelkezésre áll, van-e annak módosításához megfelelõen értõ szakember (legoptimálisabb, ha a programot író szakember elérhetõ).
• Ha a forrásprogram nem áll rendelkezésre, a programot készítõ szervezet, és annál a forrásprogram, megtalálható-e?
• Meg kell határozni a javítás idõ- és költségigényét. Ennél a következõket kell figyelembe venni:
• A programban végzendõ módosítások mértéke és mennyisége
• Az adatállományok esetleges konverziós igénye, különös tekintettel az archivált adatállományok szükségszerû konverziós átmásolására.
• Hálózati rendszeren keresztül adott vagy kapott adatok fogadásra (küldésre) alkalmassá tételének igénye. E tekintetben konzultáció szükséges a rendszerrel hálózati kapcsolatban álló partnerszervezetekkel a módosítás egységesítése, vagy illeszthetõsége érdekében.
• Az input bizonylatok esetleges átalakításának szükségessége (4-számjegy rögzítésére alkalmassá tétele) nyomdai költség.

Az idõ- és költségigény meghatározásakor különösen ha a javítás valamilyen ok miatt nehézségekbe ütközik, ami jelentõsen megnöveli a költségeket mérlegelni kell, hogy az elavult régi program helyett nem gazdaságosabb-e újat készíttetni. A 2000-ig rendelkezésre álló idõ most még elegendõ lehet egy minden tekintetben megfelelõ korszerû programrendszer kialakítására.

A számítástechnikai szerzõdések vizsgálata

• Az érvényben levõ hardver és szoftver szerzõdéseket ki kell egészíteni azzal, hogy az eszközöknek és a programoknak teljesíteni kell a 2000. év váltásával kapcsolatos követelményeket. (Ez csak egy jogi biztosíték késõbbi viták esetére, mivel hacsak a szerzõdés külön nem rendelkezik arról, hogy az eszközök vagy programok csak ebben az évezredben lesznek használva, ami nem jellemzõ a gép (program) élettartama alatti üzemszerû használatot a szállítónak egyébként is garantálnia kell.) A szerzõdés kitérhet arra, hogy a követelményeknek kapcsolatos megfelelés biztosítását (ha az jelenleg még nem érvényesíthetõ) a szállító fél a 2000. év elõtt anyagi és erkölcsi felelõsségvállalás mellett garantálja.
• Új szerzõdések kötésekor az elõzõ pontba foglaltak eleve legyenek részei a szerzõdésnek.

4. Újonnan beszerzésre (kialakításra) kerülõ eszközök és programok

• Az újonnan beszerzésre kerülõ eszközöket és programokat a fenti szempontok szerint kell megvizsgálni.
• A fejlesztõknek figyelemmel kell lenniük arra, hogy a 99.12.31 dátum már nem alkalmas a maximálisan lehetséges dátum jelölésére, illetve az ezt követõ nap nem megelõzi, hanem követi ezt a dátumot. Ugyanez érvényes a 99.12.31-gyel jelölt korlátlan idejû licencjogokra, ha a dátum elérése esetére a rendszer valamilyen automatikus védelmet tartalmaz.

5. Költségek felmérése

A 2000.év problematikájával kapcsolatban az elõzõ pontokban felsoroltak végrehajtása költségekkel jár, amelyet figyelembe kell venni, és a következõ évekre tervezni kell. Ilyen költségek lehetnek:

• a tesztkörnyezet kialakításának, a tesztelés végrehajtásának költségei (gépidõ, munkaóra);
• a szükségessé váló esetleges hardvercsere vagy módosítás költségei;
• a szoftver módosításának, esetleges cseréjének költségei.

(Megjegyzendõ, hogy a szoftver illetve hardver módosításának költségeit jogilag a szállító (készítõ) félnek kellene vállalnia, azonban különösen nagyobb rendszerek esetében ez valószínûleg ellenállásba ütközik, és célszerû kompromisszumra törekedni.)

• a nyomdailag elõállításra kerülõ input vagy output bizonylatok szükségszerû módosításának költségei.

Budapest, 1997. április 8.

Honvédelmi Minisztérium
Informatikai Osztály