EDI

MINISZTERELNÖKI HIVATAL
Informatikai Koordinációs Iroda

Tájékoztató
az Elektronikus Adatcsere (EDI) kormányzati alkalmazási feltételeirõl és lehetõségeirõl

Az elektronikus Adatcsere (nemzetközi terminológia szerint Electronic Data Interchange, röv. EDI) az informatika nálunk még kevéssé alkalmazott, de jelentõs gazdasági és szervezési elõnyökkel kecsegtetõ új alkalmazási területe. Fejlõdését és alkalmazását az IT nyújtotta szakmai feltételek megléte és a versenyhelyzetbõl adódó költségcsökkentési igény tette lehetõvé, illetve szorgalmazta. Az EDI jelentõségét felismerve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága általános, nemzetközi célra szánt szabványok kidolgozását kezdeményezte.

Az Európai Unió elõírásaihoz igazodó hazai informatikai ajánlások és fejlesztések igényének megfelelõen fogalmazódott meg az EDI helyzetének áttekintése és a következtetésként levonható idõszerû feladatok meghatározása. A vizsgálódás eredménye a következõkben foglalható össze:

1. Az EDI meghatározása és alkalmazása:

Az EDI kereskedelmi, gazdasági, adminisztrációs, pénzügyi, szállítmányozási, államigazgatási dokumentációk papírmentes, számítógép alkalmazások közötti, nemzetközi szabványok szerinti elektronikus cseréjét jelenti. A dokumentációk lehetnek megrendelések, számlák, visszaigazolások, bankátutalások, vámûrlapok, szállítólevelek, stb., de kísérletek folynak már grafikus tervdokumentációk megküldésére is az együttmûködõ rendszereken belül. A lényeg az egyértelmû szintaktikai szabályok szerint strukturált adatcsere, illetve annak elfogadása, hogy míg az elektronikus levelezés - strukturálatlan adatok cseréjével - személyek között bonyolódik, az EDI elsõsorban programok közötti kommunikációra szolgál, és mint ilyen, a folyamatok számítógépesítésének egyik utolsó láncszemeként értékelhetõ, ahol a munkát technológia váltja fel.

Annak érdekében, hogy valamely intézmény (vagy vállalat) társintézményeivel együttmûködve a hagyományos posta, vagy E-mail helyett EDI-re térjen át, ezt megelõzõen jelentõs belsõ és külsõ gazdasági és ügyvitelei folyamatelemzést,- változtatást és koordinációt kell végeznie.

Az EDI bevezetése speciális, nemcsak informatikai szakértelmet igénylõ, komplex feladat.

Az egyeztetés és koordináció elemei:

a) szervezeti jellegû: (hangsúlyozandó, hogy az EDI felhasználásának szükségességét és lehetõségét nem mûszaki, hanem szervezeti-ügyviteli alapon kell meghatározni.) b) mûszaki jellegû: (megjegyezendõ, hogy az EDI egy nyílt rendszer, amely majdnem minden olyan számítógépen futtatható, amely alkalmas telekommunikációs összeköttetésre, a kis PC-tõl a nagy gépekig. A választást a hálózat alkalmassága és az EDI szoftvertermék korlátozza.). Az EDI - bár az elõzõekbõl következõen - elsõsorban a szállítás és kereskedelem területén a gazdasági partnerek közötti kommunikáció eszköze, - melynek során inhomogén rendszereket tesz összekapcsolhatóvá - benyomult már az államigazgatás területére is (TB; APEH; VÁM) ott, ahol nagy mennyiségû strukturált információcsere történik hagyományosan, papíralapon.

A siker oka, hogy az EDI alábbiakat nyújtja:

Összefoglalva aláhúzzuk: az EDI felhasználható bármely strukturált információ automatikus továbbítására, tekintet nélkül az információcsere céljára. A témaköröket vezetésnek kell eldöntenie az EDI projektek tervezése és megvalósítása során. Ebbõl következik, hogy az EDI-vel kapcsolatos megfontolások a közigazgatás informatikai támogatásának folyamatában egyre fontosabb helyet követelnek ki, ezért a nemzeti informatikai stratégiai tervezés elemévé kell, hogy váljanak. (Megjegyezendõ, hogy a nemzetközi elvárások és gyakorlat is ki fogja kényszeríteni az EDI-re való, legalább részbeni átállást. )

Az EDI-vel kapcsolatos költség/haszon elemzések azt mutatják, hogy az adminisztrációs és személyi költségekben (szakterülettõl függõen) 5-25 %-os megtakarítások keletkezhetnek, bár rá kell mutatni, hogy a bevezetés jelentõs költségekkel és gyakran ügyviteli átszervezéssel jár. Innovációs szempontból az átállás radikális útja tûnik járhatónak, melynek során - a partnerek együttmûködési hajlandóságának folyamatos meglétét feltételezve - egy lépésben, programszerûen vezetik be egy-egy adatcsoport EDI úton történõ forgalmazását. A kormányzatok EDI "érzékenysége" jelentõs hatással van a vonatkozó hazai iparra és piacra is.

2. Nemzetközi helyzetkép:

Az EDI alkalmazásában ez idõ szerint az USA, Európában Hollandia, az Egyesült Királyság és Franciaország játszik vezetõ szerepet. Széleskörû elterjedése az üzleti életre jellemzõ, ahol a multinacionális vállalatok megkövetelik beszállítóiktól az EDI forgalmat. Az EG 1988-ban indította el TEDIS (Trade Electronic Data Interchange) programját, melyre eddig kb. 50 millió ECU-t fordítottak. Közép-Európában Szlovénia tekinthetõ üttörõnek ezen a téren.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága foglalkozik a kereskedelmi okmányegységesítéssel és az elektronikus kereskedelem feltételeinek megteremtésével.

Az EDI rendszerek számának évenkénti növekedési üteme 50 %-ra tehetõ. A "lefedettséget" 2000-re az USA-ban kb. 90 %-ra, az Egyesült Királyságban 100 %-ra prognosztizálják.

A fentiekbõl világosan kitûnik, hogy aki ebben a folyamatban lemarad, nem fogja érzékelni a világpiac változásait és nem fog tudni részt venni a fejlett nemzetközi munkamegosztásban.

Mindazonáltal az EDI bevezetésének mentén gondok is mutatkoznak:

3. Magyarországi helyzetkép:

Az EDI széles körben megvalósuló alkalmazásáról Magyarországon nem beszélhetünk. Az elmaradottság oka, hogy nem alakult még ki a tevékenységek magasabb szintû szervezésének igénye, az EDI alkalmazást kikövetelõ szükségszerûség. A hagyományos (papíralapú) módszerek megfelelnek, s a kérdés jogi környezete ezeket az esetek nagy részében igényli is.

Az EDI kormányzati kibontakozásának gátjai:

A magyar nemzeti elektronikus adatcsere program szervezését a "HUNPRO" tárcaközi bizottság végzi, melyben az elnöki teendõket az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium látja el.

A bizottság tagjai:

A HUNPRO által támogatott projektek:

Egyéb EDI projektek futnak banki szférában és az autógyártásban. Korlátozott szolgáltatásokat kínál a MATÁV, az IBM, a SZÁMALK, a CSAOSZ, az EAN Consulting. Kormányzati alkalmazásokra eddig nem került sor.

Fontos megjegyezni, hogy a MATÁV, az EDI-ben rejlõ üzleti lehetõségek kiaknázása céljából 1996. második negyedévében meg kívánja indítani nyilvános, országos EDI szolgáltatását. Úgy látják, hogy a kezdeti idõszakot a jogszabályi hiányosságok akadályozni fogják, de készek a kormányzati kezdeményezésekbe bekapcsolódni, tájékoztató és oktató tevékenységgel támogatni a kibontakozást.

4. Értékelés:

Az EDI kormányzati-ügyviteli bevezetésével kapcsolatban ki kell emelni, hogy a szakmai terület komplexitása miatt "önszervezõdés" nem várható el és nem alakulhat ki olyan kényszer sem, ami az üzleti életben be fog következni, mert a IV. generációs osztott adatbáziskezelõk és az SQL bázisán elkerülhetõ, hogy EDI szoftvert kelljen közbeiktatni.

Az állam körvonalazható feladatai:

a) az alkalmazás jogi feltételeinek megteremtése:

b) "példamutatás":

c) nemzetközi szakirányú kapcsolatépítés, segélykérés.

Az EDI hazai kibontakozásának szakmai fontossága és a végrehajtás széleskörû koordinációt igénylõ jellege miatt célszerû és indokolt, hogy az ITB a munkálatokat támogassa, illetve munkaprogramjába felvegye, különös tekintettel azokra a kormányzati feladatokra, melyek az EDI infrastrukturális feltételeinek megteremtését segítenék elõ akkor is, ha közvetlen kormányzati alkalmazásra nem, vagy csak a jövõben kerülne sor. (Mindenesetre konkrét igény fogalmazódott meg az Állami Számvevõszék részérõl, mert amennyiben az ellenõrzendõ és az ellenõrzõ informatikai rendszerek között EDI típusú kapcsolat lenne, úgy az jelentõsen növelhetné az ellenõrzõ tevékenység hatékonyságát és minõségét.)

5. Javaslat:

A párhuzamosságok elkerülése érdekében az alábbi megoldást kínálkozik:

Javaslom, hogy az ITB a fentiek alapján vegye fel munkaprogramjába az EDI-vel kapcsolatos tennivalókat és alakítsa ki álláspontját.

Budapest, 1995. november 9.

Horváth János
kormányfõtanácsadó

EDI