ügyiratkezelési projekt

1. sz. Függelék A KORMÁNYZATI EGYSÉGES ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATHOZ

IRATOK ALAKI KELLÉKEI

Jelen Függelék elõírásainak alkalmazása a számítástechnikai megoldás bevezetése esetén válik kötelezõ érvényûvé.

Az iratok elõállítása, elõterjesztése, jóváhagyása, elküldése, irattározása, érkeztetése során azokat meghatározott, szabályozásban rögzített, egységes alaki kellékekkel látják el. Az alaki kellékekre vonatkozóan a kellékek elhelyezési mintája ad általános tájékoztatást.

Számítástechnikai megoldás esetén az egyéb alaki kellékek mellett a címzésre (borítékra, "fejrészre") vonatkozó adatok is a kellékek részét képezik. A "borítékon" kell feltüntetni a küldõ szervezetet, (esetleg a kiadmányozó szervezeti egységet) a címzettet (szervezet, szervezeti egység, címzett személy), a címzett címét, a továbbítási fajtájától függõen, (mint pl. postai levél, futárkézbesítõ, telefax, e-mail, Internet), továbbá a kezelési jelzést a papír borítékkal analóg módon (pl. személyes felbontásra).


I. ÁLTALÁNOS ALAKI KELLÉKEK

1. A fejrész

Az intézmény hivatalos neve NAGYBETÛKKEL és postai (postafiók) címe,központi telefonszáma.

Az iratok fejrészében a teljes, a szövegben az iratot készítõ szervezet teljes vagyrövidített megnevezését kell használni.


2. Minõsítési jelölés és érvényességi ideje

Államtitok: "Szigorúan titkos!"
Szolgálati titok: "Titkos!"

A "Szigorúan titkos!", ill. "Titkos!" minõsítési jelölésû iratokat nyilvántartási (iktató) számban is meg kell különböztetni a nyílt iratoktól.

A minõsítési jelöléssel egy idõben a minõsítés érvényességi idejét (minden esetben év, hó, nap), a minõsítõ nevét és beosztását az adathordozó elsõ lapján, és ha van ilyen, annak borítóján is fel kell tüntetni. Ha a minõsítõ nem azonos a kiadványozóval, akkor a minõsítést a minõsítõnek keltezéssel és aláírással is el kell látnia.

A minõsítési jelölést a több lapból álló papíralapú irat minden egyes lapján (oldalán) - az elsõ lap, és ha van ilyen, a borító kivételével - annak felsõ és alsó része közepén fel kell tüntetni. A minõsített irat összefûzése, hitelesítése nem ad mentességet a minõsítési jelölés laponkénti (oldalankénti) feltüntetése alól. Számítástechnikai alkalmazásnál a sérülés mentesség ellenõrzését a végkód biztosítja.


3. A példány sorszáma

Több példányban kiküldött (elkészített) iratok esetében a példány-sorszámot az irat minden elsõ lapján, annak jobb felsõ szélén a fejrész elsõ sorával egy vonalban kell feltüntetni.

Minõsített iratoknál a példány-sorszámot az egy példányban készülõ iraton is jelölni kell. ("Készült 1 példányban"). A sokszorosított példányok sorszámozását 1-gyel kell kezdeni. A pótlólag sokszorosított példányok számozása a sokszorosított példányok után folyamatos.

A minõsített irat második és minden további lapján (oldalán) felül, annak jobb felsõ szélén, a minõsítési jelöléssel egyezõ vonalban az irat gépi nyilvántartási számát kell feltüntetni.


4. A melléklet azonosítása

A melléklet azonosítóját a melléklet elsõ lapjára, a példány sorszáma felett 1,5-es sortávolságra (sorkihagyással) kell írni. A melléklet a törzs irattól eltérõ alaki és formai kellékekkel készülõ irat. A mellékleten fel kell tüntetni - a nyilvántartási szám, hivatkozási szám, címzett megnevezése és a megszólítás kivételével - az irat minden más alaki kellékét, valamint minõsített irat esetén az irattári példányon a minõsítési javaslatot.


5. Kezelési utasítások

Az irat jellegével kapcsolatos kezelési utasításokat az irat elsõ lapján, annak felsõ részén középen, a minõsítõ beosztása alatt 1,5-es sortávolsággal (sorkihagyással) kell feltüntetni. Nyílt iraton a fejrész elsõ sorával egyvonalban középen kell feltüntetni.

Az irat kezelésével, továbbításával és a kutathatóságával kapcsolatos kezelési utasításokat a példány sorszáma alatt 1,5-es sortávolsággal (sorkihagyással) kell feltüntetni. Egy iraton több kezelési utasítás is feltüntethetõ.


6. A nyilvántartási szám

A nyilvántartási szám az iratnak a saját nyilvántartásában kapott iktatási számát jelöli, melyet a fejrész alatt 1,5-es sortávolsággal (sorkihagyással) kell feltüntetni.
Elõtte kiírandó: Nyt. szám:


7. A hivatkozási szám

A hivatkozási szám annak a rendelkezésnek, vagy más iratnak a száma, amire a válasz készült. Elõzmény nélküli iratra hivatkozási számot nem kell írni. A nyilvántartási szám alatt kell feltüntetni 1,5-es sortávolsággal (sorkihagyással). Elõtte kiírandó: Hiv.sz.:


8. A címzett megnevezése

Az iratot a hivatali, vagy a szakigazgatási felettesnek (elöljárónak) név és beosztás feltüntetésével kell címezni. Azonos beosztásúak, vagy alárendeltek esetében elegendõ a címzett beosztásának feltüntetése.

Az iratot annak kell címezni, aki az intézkedésre jogosult.

Ha az iratot a hivatali úton kívül, más szervezet, illetve személy útján kell továbbítani, a címzett megnevezése alá zárójelben fel kell tüntetni a hivatali úton kívüli szerv, illetve személy nevét és beosztását, az "útján" szóval kiegészítve.


9. KIVONAT vagy MÁSOLAT

A kivonaton a KIVONAT jelzést a minõsítési jelölés és a címzés között középtávolságban, a másolaton a MÁSOLAT jelzést a minõsítési jelölés felett 1,5-es sortávolsággal (sorkihagyással) kell feltüntetni.

A másolaton fel kell tüntetni - az aláírás után - a másolatot készítõ szervezet megnevezését, az általa adott nyilvántartási számot és a példány-sorszámot.


10. A tárgy megnevezése

A Tárgy a szöveg tömör tartalmát jelölõ mondat, melyet a sorszéltõl 7 leütés távolságra, lapközépig terjedõen, egy vagy több sorban kell írni. Elõtte kiírandó: Tárgy:


11. A megszólítás

A címzett személyt beosztásával vagy személyét érintõen kell megszólítani.


12. A szöveg

A Szöveget eltérõ rendelkezés hiányában bekezdésekre tagolva, általában 1,5-es sortávolsággal (sorkihagyással) kell írni. A bekezdések között kétszeres sortávolságot kell hagyni. A szöveg szükség esetén az általánosan elfogadott módon tagolható.

Magyarázat nélkül csak a Magyar Tudományos Akadémia által meghatározott rövidítések alkalmazhatók, minden más esetben annak jelentését elsõ alkalommal ki kell írni, pl.: Közhasznú Társaság (a továbbiakban: KhT).


13. A mellékletek felsorolása

Melléklet:
  vagy
Mellékletek:

Sorkezdetek után kell a mellékleteket a szöveg befejezése után bekezdésnyi távolságra felsorolni. A minõsítési jelölés rövidíthetõ. Szükség szerint alkalmazni kell a "Melléklet csak a címzettnek!", vagy a "Melléklet csak az 1., 3., 5. sz. példányhoz!" jelzést.


14. A keltezés

A szabványoknak megfelelõen készítendõ el, pl.: Budapest, 1995. január 16.


15. Az aláírás

Zárójelben az aláíró neve szerepel, az aláírás alatti beosztásával.

Ha az aláírást (kiadványozást) a jogosult helyett más személy írja alá, akkor erre az aláírás elõtt utalni kell: A távol lévõ ... helyett:

Ha az irat fejrészében az aláíró (kiadványozó) beosztása szerepel, akkor azt az aláírás után nem kell feltüntetni.

Ha az iratot több személy írja alá, akkor az aláírásokat a beosztás sorrendjében balról jobbra, illetve felülrõl lefelé kettesével (páratlan számú személyek esetén alul középen) kell feltüntetni.


16. A kötelezõ záradék

A kötelezõ záradék fajtáit és az iraton történõ feltüntetésének módját a Függelék II. része tartalmazza. A kötelezõ záradékot az irat eredeti, irattározásra kerülõ példányára, számítástechnikai megoldásnál külön lapra kell felvezetni.


17. A minõsítési javaslat

A minõsítési javaslatot minden minõsített irat - beleértve a mellékletet is - irattári példányán a kötelezõ záradékot követõen az utolsó lap hátoldalán, vagy (különösen elektronikus adathordozónál) külön lapon kell feltüntetni az alábbiak szerint:

a) Minõsítési javaslat minta államtitok esetében:

Minõsítési javaslat:

Az irat az államtitokról és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletének 64. pontja alapján államtitkot képez és az érvényességi idejének fenntartása indokolt,mert ...

Budapest, ...
    (aláírás)


b) Minõsítési javaslat minta szolgálati titok esetében:

Minõsítési javaslat:

Az irat a miniszter ... rendelete alapján szolgálati titkot képez és az érvényességi idejének fenntartása indokolt, mert ...

Budapest, ...
    (aláírás)


A keltezés dátumának minden esetben azonosnak kell lennie az irat készítésének napjával.

Ha a minõsítõ és a javaslatot tevõ személy azonos, akkor a minõsítési javaslat helyett a minõsítés indoklását kell elkészíteni. A minõsítés indoklása tartalmilag megegyezik a minõsítési javaslattal.


18. Az ügyvitel kezelési záradéka

Az ügyvitel kezelési záradékait a Függelék III. része tartalmazza.


19. A minõsítés felülvizsgálata

A minõsítés felülvizsgálatát az irat irattári példányán a minõsítési javaslat után, vagy az ügyvitel kezelési záradékát követõen kell feltüntetni az alábbiak szerint:

A minõsítés felülvizsgálatának eredménye:
Az irat minõsítésének és érvényességi idejének felülvizsgálatát az érvényben lévõ titokköri jegyzék alapján végrehajtottam. A felülvizsgálat során megállapítottam, hogy az irat minõsítését és annak érvényességi idejét továbbra is fenn kell tartani.

Budapest, ...
    (aláírás)


II. KÖTELEZÕ ZÁRADÉK

Az irat eredeti példányán fel kell tüntetni a következõket:

a) Az irat valamennyi eredeti példányán:
Készült: ... példányban
Egy példány: ... lap
Irattári tételszám: (a továbbiakban: Itsz.)
Ügyintézõ (tel.):
Gépelte:
Gépi nyilvántartási szám: (a továbbiakban: Gnysz.) (az irat fogalmazvány, illetve tisztázat belsõ nyilvántartási száma)
Kapják: 1. sz. pld.:
              2. sz. pld.:
              3. sz. pld.: Irattár

Nyílt iraton a Gnysz.-t és a "Gépelte:" rovatot nem kell feltüntetni. Az Itsz.-t az Irattári Terv alapján kell megállapítani.

Az ügyek operatív módon történõ intézése céljából az ügyintézõ nevét és telefonszámát az irat minden példányán fel kell tüntetni.

Az irat irattári példányán minden esetben fel kell tüntetni az egyes példányok címzettjeit, ha az adathordozó jellege ezt nem teszi lehetõvé, akkor külön iratban kell felsorolni a címzettek megnevezését. Ez esetben ezt a külön iratot (egyedi elosztó) az irattári példány selejtezéséig meg kell õrizni.

A típuselosztó, illetve külön irat (egyedi elosztó) alapján elküldött adathordozó többes példányain csak az elosztó, illetve a külön irat (egyedi elosztó) számát kell feltüntetni.

b) Ha az irat sokszorosításra kerül, az a) pont záradéka után az irattári példányon az alábbi záradékot kell feltüntetni:
Sokszorosítva: ... példányban
Egy példány: ... lap
Sokszorosító napló szám: (a továbbiakban: Snsz.)
Kapják:

c) Telefaxon történõ kézbesítésnél az iratot csak egy példányban kell elkészíteni több címzett esetén is. A példány-sorszámot a továbbítást követõen a záradék "Kapják" része szerint kell kitölteni.

d) Elektronikus irat továbbítás (e-mail, Internet/intranet) esetén a leírtakat értelemszerûen kell alkalmazni. Ekkor az irat eredeti példánya a helyben "irattározásra" kerülõ példány, utólag manipulálhatatlan (optikai) adathordozón tárolva.

e) A további szabályozást az illetékes ágazati szerv, illetve országos hatóság saját körben alakítja ki.


III. AZ ÜGYVITEL KEZELÉSI ZÁRADÉKAI

Értelemszerûen kell kitölteni:

rovatokat (kezelési utasításokat)

A fenti záradékokat általában az irat alján, üres helyen kell feltüntetni. Alkalmazható - értelemszerûen - egyidejûleg többféle záradék is. A záradékot az ügyvitel keltezi és aláírással hitelesíti.


IV. EGYÉB

1. A vezetõ utasításai

A vezetõ utasításait - pl.: ügyintézõ kijelölése, követelmények, elutasítás, eredetiben történõ visszaküldés, határidõ - az iraton bárhol, illetve számítástechnikai megoldásban a "Kezelési feljegyzések" címû rovatban írhatja elõ. Továbbküldendõ (átjáró) iraton a vezetõ véleményét (egyetértés, támogatás, elutasítás, eredeti visszaküldése stb. esetén) írógéppel az utolsó lapra (annak hátoldalára), számítástechnikai megoldás esetén egy további csatolt lapra kell írni.


2. A jóváhagyási záradék:

J ó v á h a g y o m !
(dátum)
(az aláíró neve és beosztása, zárójelben)

A záradékot az irat nyilvántartási száma alá 1,5-es sortávolságra (sorkihagyással) ritkítva kell írni.


3. A kérelem és a beadvány

A szervezet állományába tartozó személy írásban beterjesztett kérelmén, beadványán az irat fejrészében a személyi adatait tüntesse fel.

A továbbiakban figyelembe kell venni a címzésre, a szövegre, keltezésre és az aláírásra vonatkozó elõírásokat. Az iratot lehetõleg írógéppel vagy olvasható kézírással kell elkészíteni.

A szervezethez érkezett minden kérelmet és beadványt az érkeztetõ szervezetnek kell átadni, az alapnyilvántartásba kell beiktatni, majd a jellegének megfelelõen tovább kell küldeni, át kell iktatni, vagy továbbra is az alapnyilvántartásban kezelni.


4. A lapszámozás

Az irat lapjait folyamatosan a lap felsõ széle közepén kell számozni. Az elsõ lapon a lapszámot nem kell feltüntetni.

ügyiratkezelési projekt