SZTAKI - Department of Distributed Systems

A COURAGE kutatóprogramot (http://cultural-opposition.eu/) a Horizont 2020, az Európai Unió Kutatási és Innovációs Keretprogramja támogatja. A kutatóprogram a kulturális ellenállás gyűjteményeinek közös adatbázisát hozza létre, lefedve az egykori szocialista blokk tagállamait. A felépülő adatbázis egyfajta metaarchívumként funkcionál, és nagy segítség lehet a történelem, irodalom vagy művészeti oktatás területén, hiszen képes egyszerre multimediális tartalmakat megjeleníteni, illetve a szabad, kreatív bejárást biztosítani a felhasználóknak. A több mint húsz országban tizenkét partnerintézmény bevonásával zajló nemzetközi kutatóprogram kísérletet tesz eme örökség történeti feldolgozására és láthatóvá tételére.

Az államszocialista rendszerek erodálódását, majd a rendszerváltással jelentkező bukásukatnem kizárólag nagyhatalmi játszmák eredményezték, hanem a - legkülönfélébb mozgalmakat és műfajokat felölelő - “földalatti” civil szerveződések és a kulturális szféra ellenállása is.  Éppen ezen tranzitív időszakban kaptak kitüntetett helyet az ellenkultúra és az underground mozgalmai, ugyanakkor mégsem tudtak európai közkinccsé válni, hiszen nem csupán Nyugat-Európában, de az egykori szocialista országokban is egyre inkább feledésbe merültek.

A kutatás középpontjában nem önmagában az ellenkultúra vagy kulturális ellenállás mozgalmi aspektusai állnak, hanem kettős módon az ellenkulturális relikviákat gyűjtő magán- és közgyűjtemények története (archívumok, levéltárak, múzeumok, privátgyűjtemények) és elemzése - tágabb szociális, politikai és kulturális összefüggéseikben -, illetve maga a kulturális megőrzés társadalmi gyakorlata (különösen a tiltott vagy megtűrt gyűjtőtevékenység), mint ellenkulturális praxis.

Az MTA SZTAKI egy komplex informatikai környezetet épített fel a projekt számára, mely magában foglal egy Linked Data kezelő platformot, egy feladatkezelőt (Redmine), és egy portálrendszert, mely az összes résztvevő ország számára egyéniesített portálok gondozását teszi lehetővé. Továbbá a portálrendszerbe virtuális kiállítások és online oktatási modulokat ágyazunk be. A külső kapcsolódást többek között HTML, MS Word és XML exportálási funkciók segítik, ezáltal valósítjuk meg a gondozott tételek DOI regisztrációját, illetve megjelenését online repozitóriumokban.

Az MTA SZTAKI által kialakított tudásbázis (az ún. registry) segít olyan struktúrákba rendezni a gyűjteményekkel kapcsolatos információkat, mely lehetővé teszi egy akkumulatív, ugyanakkor hálózatosan szerveződő tudástár létrejöttét, melyet a kutatásban résztvevő országok kutatói könnyedén gyarapíthatnak.  A kutatóprogram a kulturális ellenállás gyűjteményeinek közös adatbázisát hozza létre, lefedve ezzel az egykori szocialista blokk tagállamait. A gyűjteményeket standardizált és összehasonlítható formában írjuk le, így könnyen kereshetők és különböző szempontok mentén listázhatók is. A kutatóprogram segít megérteni, miként működnek a gyűjtemények, milyen funkciót töltenek be az adott társadalomban, hogyan jelenítik meg anyagaikat és kutatási eredményeiket a hazai és a nemzetközi közönség előtt.

Az MTA SZTAKI által a projekt számára felállított szoftver infrastruktúra három fő eleme egy Redmine feladatkezelő, egy WordPress portálmotor és a Vitro szemantikus web platform, amely a projekt tudástárát valósítja meg. A feladatkezelő és a tudástár összekötésével az egyes gyűjteményekkel kapcsolatos problémák és tennivalók válnak követhetővé és menedzselhetővé. A WordPress szolgáltatja a projekt angol nyelvű és nemzeti portáljait, melyen keresztül a tudástár nyilvános részét böngészheti a közönség. A tudástár különféle nyelvi nézetei nemcsak a megjelenő szövegezésben különböznek, hanem abban is, hogy az adott nyelvvel, országgal kapcsolatos gyűjteményleírások kiemelve jelennek meg (2. ábra). A tudástár lehetőséget nyújt arra, hogy a szöveges leírásokat párhuzamosan a részt vevő országok összes nyelvére lefordíthassuk, de általában ez csak két nyelvre, az angolra és a gyűjtemény fő nyelvére elvárt.

A projekt angol nyelvű honlapja a cultural-opposition.eu webcímen található, míg a nemzeti honlapváltozatok az országkóddal jelölt címeken, pl. hu.cultural-opposition.eu. A tudástár a „gyűjtemények” feliratra kattintva érhető el. Itt gyűjtemények, szervezetek, személyek, események és ajánlott tételek egységes leírásai böngészhetők. Ezen kívül szöveges keresést, illetve szűrést is el tudunk végezni a feltárt tételeken. A szűrési feltételek a tétel típusa szerint változók, gyűjtemények esetében téma, a tartalom típusa, ország, gyűjtőterület, nyelv, az alapítás ideje, valamint online hozzáférhetőség szerint lehet kiválasztani a megjelenítendő elemeket. Az egyes elemekhez képgaléria és térképes megjelenítő is tartozik, és könnyen tovább lehet navigálni a kapcsolódó más tételekhez (például egy gyűjtemény alapítóinak, gyűjtőinek vagy támogatóinak leírásaihoz).

A fordítások és általában a leírások minőségének biztosítására egy hét lépésből álló ellenőrzési folyamatot építettünk a tudástárba, mely a nemzeti felelősökön, anyanyelvi lektorokon és központi ellenőrzési rendszeren keresztül engedélyezi egy anyag publikálását. A Linked Data technológia alkalmazása sokféle adatexportálási és adatbányászati lehetőséget nyit meg számunkra; a tudástár részleteit tudományos adatként regisztráljuk a DataCite rendszerben, miáltal DOI-val hivatkozhatóvá válnak. Továbbá tervezünk adatszolgáltatást az Europeana, Academia.edu és más rendszerek felé is. A tudástárban 2018 februárjában összesen megtalálható (nyilvános és feldolgozás alatt lévő) leírások száma jelenleg körülbelül a következő: 400 gyűjtemény, 1300 személy, 600 szervezet, 600 esemény, 400 interjú és 800 ajánlott gyűjteményi tétel. Ezek a 2018 februári helyzetet rögzítő számok is mutatják, hogy egy hálós adatmodellel dolgozunk, melyben sokféle entitás leírása szerepel, külön hangsúllyal az entitások közötti kapcsolatokra és azok földrajzi elhelyezkedésére.

A COURAGE vizsgálati szempontjai

1. az ellenkultúrát és kulturális ellenállást dokumentáló köz- és magángyűjtemények történetét, különösen a tiltott vagy megtűrt gyűjtőtevékenység társadalmi gyakorlatát, illetve a magángyűjtemények közgyűjteménnyé válását;
2. a gyűjtemények politikai és társadalmi szerepét a rendszerváltozás előtt és után, valamint a nemzeti kormányok erőfeszítéseit a gyűjtemények megőrzésére, fenntartására és bővítésére;
3. az emigráció szerepét a gyűjtemények létrejöttében, fenntartásában és népszerűsítésében, illetve az emigráns közösségek által létrehozott gyűjtemények sorsát;
4. a gyűjtemények dokumentumai, tárgyai és audiovizuális tartalmai által megjelenített anyagi kultúrát (mi számított gyűjtésre érdemesnek és mi nem; mely tárgyakból vált „történeti forrás”, melyekből nem, és mi volt ennek a szelekciónak az oka?);
5. a gyűjtemények rendszerezését és e tevékenység elvi alapjait, különös tekintettel az ún. adathalmaz- és referenciarendszerekre (hogyan és mi alapján gyűjtötték az anyagot?);
6. a gyűjteményeket létrehozó és fenntartó személyek társadalmi hátterét és élettörténetét;
7. a gyűjteményeket kezelő intézmények szociológiáját, jogi, tulajdonosi és anyagi hátterét, kapcsolatrendszerét, közönségüket és társadalmi hatásukat.