Jelenlegi hely

FAIR-IMPACT / EOSC ARP PID

2024.05.23.-2024.10.31.

A projekt célja az állandó azonosítók (PID - Persistent Identifiers)  támogatásának magasabb szintre emelése az ARP Adatrepozitórium ((https://researchdata.hu/en) rendszerében, mely 2024. márciusa óta működik. Az ARP a magyar kutatók számára nyújt olyan átfogó adatrepozitóriumi rendszert, amely alkalmas a kutatási adatok biztonságos, digitális tárolására, azok használatára és újra felhasználásra, valamint további hasznosítására a Magyarországon folytatott összes kutatási szférában.

FAIR-IMPACT / RO-Crate

2023.09.12.-2023.12.15.

A projekt a FAIR-IMPACT EU projekt (GA 101057344) keretében, a 1st Open Call Route 2 alprogram támogatásával valósul meg.

A projekt célja az RO-Crate (Research Object Crate) támogatásnak, mint új rendszerkomponensnek a beépítése a Dataverse repozitóriumrendszerbe, amely az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Adatrepozitórium kezdeményezésében létrejött Adatrepozitórium projekt egyik fő komponense.

DKG

2020. 09. 23.-2024. 09. 22.

A 2020. őszén elindult Elosztott Tudásgráfok (Distributed Knowledge Graphs - DKG) EU COST projekt fő célja olyan tudásgráf technológiák létrehozása, melyek webes szabványokon alapulnak, teljesítik a FAIR követelményeket, nyíltak, biztosítják az adatok védelmét és lehetővé teszik a magas minőségű adatok decentralizált közzétételét.

MILAB

2021. 03. 01.-2022. 03. 01.

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kutatási Dokumentációs Központjának két archívuma, a KDK, amely a TK intézeteiben zajló kutatásokat archiválja, és a 20. Század Hangja Archívum és Kutatóműhely, amely a hazai kvalitatív társadalomkutatások örökségét őrzi, pilot projektben vett részt a SZTAKI-val együttműködésben. A projekt célja a két archívum interjúgyűjteményének tárgyszavakkal és egyéb metaadatokkal való ellátása volt (pl. nevek és helyek felismerése) mesterséges intelligencia eszközök felhasználásával.

CONCORDA

2020-2023

A projekt célja magyar kutatási adat repozitórium létrehozása a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos kutatások támogatása céljából. A kutatási adat repozitórium hazai és nemzetközi szinten adattárolási és repozitórium szolgáltatásokat, valamint egyértelműen (peer-to-peer módon) szabályozott és megbízható adatmegosztást biztosít.

W3C-HU

2002-2020

A W3C-t 1994. októberében alapították azzal a céllal, hogy elősegítsék a Webben rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználását olyan közös számítógépes protokollok kidolgozásával, amelyek előremozdítják a Web fejlődését és garantálják széleskörű felhasználhatóságát. A W3C célja az, hogy kiaknázza a Web összes lehetőségét az információs fórumok, a kereskedelem, a kommunikáció és a kollektív tudás terén egyaránt.

A World Wide Web Consortium 2002. szeptember 1-én nyitotta meg Magyar Irodáját, mely az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztályán működik. A W3C Magyar Iroda célja, hogy a magyar intézmények és cégek minél szélesebb körében megismertesse a W3C tevékenységét és segítséget nyújtson az azokban való részvételhez.

ARP

2021. 11. 01.-2023. 12. 31.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Adatrepozitórium (ELKH ARP) projekt célja egy olyan új repozitóriumi infrastruktúra-szolgáltatás alapjainak a megteremtése, amely a teljes ELKH kutatóhálózat folyamatos és hosszú távú kutatási adatkezelését támogatja. A fejlesztés megoldást nyújt majd a kutatási adatok, mint értékkel bíró adatvagyon, biztonságos, digitális tárolására, azok használatára és újra felhasználásra, valamint további hasznosítására a kutatási és egyéb, például gazdasági szféra számára.

Bosch Tudásgráf projekt

2022. 11. 01.-2023. 05. 31.

A 2022. őszén elindult projekt célja a Robert Bosch Kft. tudásgráf-technológiáival való ellátása, hogy a belső ipari vagy kutatási kapcsolatok és információk elérhetők, megoszthatók és felhasználhatók legyenek a szervezeten belül.

iToBoS

2021. 04. 01.-2025. 03. 31.

Az iToBoS az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja által finanszírozott kutatási projekt, amelynek célja egy olyan, új diagnosztikai eszköz létrehozása a melanóma korai felismerésére, amely a betegről rendelkezésre álló összes információt hasznosítja. Ennek az úgynevezett holisztikus értékelőeszköznek minden egyes beteg sajátos jellemzőit meg kell értenie, ezzel megnyílik az út a melanóma személyre szabott, korai felismerése előtt.